Történet

Bek családtörténet

Bökönyi Bek Pál

Született: 1758. március 3. Ratkó
Elhalálozott: 1827. március 27. Debrecen, Téglás
Apja: Bek János, evangélikus lelkész Tokajban v. Nyíregyházán
Anyja: Váradi Anna (ő a nemesi származású)
Testvérei:
Bek Anna Mária, férje: ifj. Vásárhelyi Mihály tanító, fiuk V. Pál mérnök (szül.:1795.)
Bek Paulina, férje: Haslinger István, gyermekeik: Károly és József

Birtokai:
Téglás, Bököny, Nyírbakta, Bályok, Esküllő, Kalota, Hajdúdorog, Nyírcsászári, Nyírvasvári, Szegegyháta, Újfehértó, Gelénes stb.

Házassága: 1804. augusztus 5., Nyírbakta

Felesége: gr. Bártzay Bártzay Anna

Született: 1781. Nyírbakra
Elhalálozott: 1848. december 17. Téglás
Apja: gr. B. Bártzay Miklós +1792 Baktalórántháza, királyi tanácsos, kamarás
Anyja: gr. Bályogi Hegen Szénás Zsuzsánna +1826.
Testvére: B. Bártzay Zsuzsánna 1785-1858 Téglás

Lányainak Debrecenben két polgárházat is vásárolt telekkel a városháza szomszédságában, ahova később veje felépítette akkor még egyemeletes Bek-Degenfeld-Tisza palotát.

Hozománya: a Sopron vármegyei Girma (küllő) és a Nyírbaktai birtok

Tégláson és Debrecenben éltek.

Gyermekeik

Anna 1806. július 6. – 1806. július 6. Téglás
Amália Karolina 1807. május 9. Téglás – 1870. január 30. Nyírbakta házassága: 1836. április 8. Nyírbakta; férje: gr. Osdalai Kun Gergely Bályokon éltek (Bek hozomány)
Anna Johanna 1808. szeptember 7. Téglás – 1828. május 15. Téglás
Bek Zsuzsanna Paulina 1815. március 15. Téglás – 1856. január 1. Nyírbakta, Téglás házassága: 1834. június 23. Téglás; férje: gr. Degenfeld-Schonburg Imre Télen Baktalórántházán, nyáron Tégláson éltek (Mindkettő Bek-hozomány).

Pályafutása

Alsó iskoláit Tokajban végezte
Állítólag a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémia növendéke volt, emellett
Mérnöki, jogi, politikai tanulmányokat folytatott
Különféle ispánságokban (pl. Zemplén vármegye) dolgozik
Előbbre jut: Teleki és Haller grófok nagyváradi királyi biztosok alkalmazzák

1776

Bek András a Tisza Karádnál lévő kanyarulat átmetszési tervének térképét írta, rajzolta le

1777

Zemplén vármegye küldötteként Mária Terézia vejénél, Albert lengyel királyi hercegnél járt

1779

Elkészítette első önálló fennmaradt térképét Erdőbényéről. Zászlótartó az Eszterházy Antal gyalogezredben, szolgált a porosz-osztrák háborúban; hősies magatartása hozzájárult ahhoz, hogy később fogalmazói állást kapott a bécsi kancellárián

1782

Elkészítette Hajdúböszörmény térképét.

1783

Földmérőként aláírása fennmaradt megrendelt felmérés során készült térképeken: (Hajdú)Szoboszló, Hajdúnánás, Vámospércs, Bodrogkeresztúr

1784

Alapító tagja ”Az erényes világpolgárhoz” címzett miskolci rózsakeresztes páholynak

1787

Fogalmazói állásért fordult a Magyar Királyi Helytartó Tanácshoz. A kérvényben leírja, hogy „a német, latin, magyar és szlovák nyelvet oly mértékig ismerem, hogy bármelyiken tudnék írott szöveget fogalmazni”, valamint szó szerint elismeri, hogy jártas a politikai manipulációkban. Az állást megkapta, Budán, a helytartó tanács fogalmazója 1789-ig. Ügyes, szorgalmas embernek titulálják ajánlói. Bécsi udvari fogalmazói állásra pályázik, amit el is nyer – II Józseftől származó megbízás alapján mérte fel a tiszántúli királyi birtokokat. Így ismeri meg Tiszántúl területeit, megtetszik neki a vidék.

Néhány kortársa kémkedéssel és hazaárulással vádolta
Bek Pál kulcsfiguraként közreműködött egy igen érdekes és történelmileg jelentős eseménysorozatban. A szervezkedés eredményeként a Habsburg-ház trónfosztását érhették volna el a szereplők. II József (Mária Terézia fia, ur.: 1741-1790; 1765-től német-római császár, 1780-tól magyar és cseh király) uralkodásával kapcsolatban a magyar nemesség 1789-re igen elégedetlenné vált gyenge külpolitikája, rossz hadvezetése, a gazdasági tartalékok kiapadása, az áradások, a törökökkel fellépő veszély erősödése és az osztrák adásság hatalmas mértéke Magyarország felé stb. okok miatt. A magyar nemesség vezetői II. Frigyes Vilmos porosz király irányába kezdtek mozgolódni, hogy az lépjen közbe a török kormánynál, hogy amennyiben egy újabb török megszállás érné Magyarországot, a törökök emberségesen bánjanak a magyarokkal.
A titkos tárgyalások 1789 nyarán megkezdődtek, melyben vezető szerepet játszott Bek Pál. Az összeesküvés célja az lett volna, hogy II. József helyett a szász-weimari herceget tegyék meg magyar királynak. A tárgyalások során Bek Pál – szükségszerűen – találkozott Goethe-vel (1749-1832), a világirodalom egyik legnagyobb költőjével, aki akkor a szász-weimari herceg legfőbb titkos tanácsosa volt. Elfogott levelekből a király tudott a szervezkedésről, Bek Pált és társait már figyeltette a bécsi rendőrség. A tárgyalások abbamaradtak II József intézkedéseiben és magatartásában bekövetkezett változások majd a király halála miatt. Az ügy végül kudarcba fulladt az új uralkodó – II. Lipót – intézkedései és a poroszok habozása miatt. A történet kutatói szerint Bek Pál szerepe az ügyben igen érdekes kérdéseket vet fel a jakobinus mozgalommal kapcsolatos megtorlásokból való kimaradása miatt. Néhány kortársa kémkedéssel és hazaárulással vádolta még 20-25 év múltával is, ami nem volt bizonyítható.

II. József,a kalapos király,
1741-1790, Bécs
anyja: Mária Terézia magyar királynő, apja: Lotaringiai Ferenc (Habsburg-Lotaringiai-ház)
feleségei: Bourbon-pármai Mária Izabella (2 lánygyermek) és Wittesbach Mária Jozefa
magyar király 1780-1790 (ő anyja utódja a trónon)
német-római császár 1765-1790 (ő apja utódja a trónon, az ő utódja, testvére: II. Lipót)

II. Lipót
1747-1792, Bécs
anyja: Mária Terézia magyar királynő, apja: Lotaringiai Ferenc (Habsburg-Lotaringiai-ház)
magyar és cseh király, német-római császár és német király 1790-1792 (utódja Ferenc), előtte Toszkána nagyhercege 1765– 1790 között
házastársa: Mária Ludovika spanyol infánsnő (16 gyermek)

1798

Földmérő munkájáért 9 falut és 11 ezer holdat kapott adományba I. Ferenc császártól, ekkor kapta a jogosultságot a „bökönyi” előnév használatára. A történetírás szerint ettől kezdve lehet igazán nemesnek mondani, addig agilisnak volt mondható.

Téglást adományba kapta, de valójában kifizette Téglás Rákóczi birtok volt, a sárospataki uradalomhoz tartozott, a szabadságharc leverésével (1711) került császári tulajdonba. Bek Pál jelentős patrónusa volt Széchenyi István édesapja, Ferenc – főkamarásmester, királyi küldött, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti (Széchenyi) Könyvtár) megalapítója -, aki segítségével 1798-ban megvásárolta a téglási uradalmat és a hozzátartozó bökönyi részbirtokot. Hatalmas összeg volt a kölcsönszerződés kötelezvényében szereplő 62.805 rhénes forint és 15 krajcár – szinte elképzelhetetlen, hogy honnan rendelkezett ezzel Bek Pál. Az uradalom utolsó részleteit 1805-ben fizette ki. Ezért írják a történetkutatók azt, hogy Bek Téglást ugyan adományként kapta, de valójában az idők során háromszor is kifizette. Ennek ellenére anno többek számára egyértelművé vált, hogy Bek Pál az udvart támogatta, így a magyar nemesek között népszerűtlen lett. Téglásról irányította birtokait, itt építette fel öt év alatt udvarházát és fogadta vendégeit: Csokonai Vitéz Mihályt, akinek mecénása volt, Kazinczy Ferencet élete során több alkalommal, Kölcsey Ferencet és Görög Demeter írót, az MTA tiszteletbeli tagját és még másokat is a kultúra köreiből.

Széchenyi Ferenc 1754 – 1820

Csokonai Vitéz Mihály 1773 – 1805 Debrecen

Kölcsey Ferenc 1790 Sződemeter – 1838 Szatmárcseke

Görög Demeter 1760 Hajdúdorog – 1833 Bécs

1799

Kérelmére Téglásra országos vásártartási jogot kapott a császártól négy napra egy évben. Ebben az évben kezdi el a téglási udvarházának építését.

Kazinczy Ferenc visszaemlékezései szerint 1802 tavaszán nem fogadta őt Bek Pál, mert a kastély építésekor eltört a lába, rosszul forrt össze, bicegett. Ezek után egy kalapáccsal maga eltörte a saját lábát és sínbe rakta, így jól forrt össze.

Kazinczy Ferenc 1759 Érsemjén -1831 Széphalom

1804

Húsvétkor Nyírbaktán református vallást vett fel (addig evangélikus volt). Ebben az évben volt az esküvője Nyírbaktán, meglátogatta Csokonai és Kazinczy is.

Ekkorra felépült az udvarház Tégláson és már udvarolt Bártzay Annának, akinek anyja azt nem nézte jó szemmel. Móricz Pál: Bek Pál, a király földkóstolója c. könyvéből tudható, hogy augusztus 5-én leendő anyósa hozzájárulása nélkül, csellel mégis elvette a szép hozománnyal rendelkező lányt. Az anyós haragja csak a gyerekek megszületése után enyhült.

1806

Debrecen nagyon a szívéhez nőtt, a város fejlesztésén munkálkodott. A nagy tűzvészben leégett kollégium felépítésére 200 forintot adományozott.

1807

Kazinczy több alkalommal is vendégeskedik a téglási udvarházban, és leveleiben leírta, hogy az épület egy London melletti kastély kicsinyített mása és a körötte kialakított kert is angol stílusú. Azt is megtudjuk tőle, hogy Bek Pál adott neki egzotikus fái magjaiból, de ugyanakkor lejegyezte, hogy a ház ura „utálást érdemlő fukarság”-gal őrízte a kertjének növényeit.

1808

Assessornak kinevezik (törvényszéki ülnök).

1810

Rainer József főherceg tett látogatást Tégláson.

Habsburg–Lotaringiai Rainer József 1783 – 1853
német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg,
II. Lipót császár fia, bátyja: I.Ferenc magyar és cseh király, öccse: József nádor

Királyi tanácsosi címet szerzett. Kiemelt rész a kinevezés fordításából:
„Királyi tanácsosi tisztség adományozása Bek Pál részére
Mi, I. Ferenc, stb. adjuk tudtul, stb., hogy megszemléltük és megvizsgáltuk Bek de Bökény Pálnak, Téglás örökös urának hűségét és hűséges szolgálatait, különösen amelyeket a megyei törvényszék esküdtjeként tett, amely tisztséget elődei már 1526-ban is betöltötték, s amely tisztet ő 22 éven át viselte, majd 1779-ben, a porosz háború idején, 1779-ben herceg Esterházy Antal gyalogos ezredének zászlóhordozója volt, majd a nagyváradi kerületi biztos számvevője, több éven át a magyar királyi helytartótanács fogalmazója, majd 1790-ben a magyar királyi kancellária fogalmazója lett, s ezekben a hivatalaiban nagy ügyességet és szorgalmat tanúsított, s 10 évig megszakítás nélkül tevékenykedett áldásosan, s a kancelláriai fogalmazói tisztéből nyugdíjba menvén Szabolcs megyei birtokára vonult vissza, ahol a közjó és országunk szolgálatára minden lehetséges alkalommal jelentkezik, az elmúlt háborúban a nemesi felkelés alkalmával például 12 lovas huszárt és gyalogosokat állított ki teljes felszereléssel, s ezen kívül 100 mérő gabonát is adott, s így érdemeinek elismeréseként. Mivel azok növekedésében aligha kételkedhetünk, s előmozdítására törekszünk, tehát ama Bek de Bökény Pált hűséges királyi tanácsosaink sorába és számába emeljük, fogadjuk és kinevezzük, akarván és erősen elhatározván azt is, hogy minden tisztséget, kiváltságot, előjogot és szabadságot, melyeket más királyi tanácsosainak élveznek, használnak és gyakorolnak, ő is hasonlóan élvezzen, használjon és gyakoroljon. Így tehát elfogadjuk, befogadjuk, odaszámoljuk, és odaszámítjuk, s ezt elrendeljük jelen oklevelünk ereje által. Kelt Bécsben, 1810. június 15-én, királyságunk stb.” /Fordította: Tuza Csilla, kiemelés: csaladfakonyv.hu/

I. Ferenc
1768 Firenze-1835 Bécs
anyja: Mária Ludovika spanyol infánsnő, apja: II. Lipót
Német-római császár és német király (1792-1806), majd osztrák császár (1804-1835, utódja: fia, V.Ferdinánd), magyar és cseh király (1792-1835, utódja: V.Ferdinánd), lombard-velencei király

1811

Kamarási kinevezésének intézését elkezdte. Igazolói (többek között Széchenyi Ferenc is) szerint Bek Pál személyes tulajdonságai méltóvá teszik a kért méltóságra.

Kétes nemesi származás
A császári és királyi kamarási (aranykulcsos) méltóság elnyeréséhez 1869-ig őspróbákat alkalmaztak. A magyar próba alá tartozó Bek Pálnak elvileg a következőket kellett (lehetett) igazolnia: hét nemes generáció úgy apai, mint anyai oldalról; vagy apai részről hét nemesi generáció igazolása, és ezek között egyetlen olyan házasság, amely nemesi rangúval köttetett; vagy apai részről hét nemes generáció és annak bizonyítása, hogy az anya ősnemes származású. Adataink szerint Bek Pál egyszerűen nem bizonyíthatta a próbát. Anyja, Váradi Anna Benyovszky lány volt, igazolói őt tekintették a nemességet igazolók valóban említésre méltó nemesnek, apja viszont polgári származású volt. A források szerint Bek Pál kamarási kérelmében igen sajátos módon igazolta nemességét egy Beke nevű őstől, de ennek nyoma nem található. Arra sincs konkrét adat, hogy nemességét mikor nyerte el. Egyik történeti kutatója szerint: Bek Pál nem szerezhette hagyományosan előírt módon a kinevezését – a titokra még nem derült fény, de nyilvánvaló, hogy a pénz és a politikai szolgálatok körében kereshető a megoldás.

Kazinczy levelében Bek Pál nemességével kapcsolatos problémákra utalva így emlékszik:
„Nem csudálom, úgy mondta a gróf, hogy a Consil Úr a mi konstitúciónkat nem tartja méltónak védelmezni, melyet a mi eleink vérontással szereztek, holott a maga armálisán még nem száraz a porzó.”
Vay József helytartó tanácsos, Szabolcs vármegye alispánja Döbrentei Gábornak írt levelében említi, hogy Bek Pál, a „nyíregyházi prédikátornak fia” kamarás lett.

1814

Tokajban árverésen megvette a régi Rákóczi házat, a korábbi pálos kolostort (melyet százév múlva a Kincstár megvásárolt az örököseitől).

1816

Június 2-án megtörtént a kamarási kinevezése.
Debrecen a szívéhez nőtt, a város fejlesztésén fáradozott. Szeptemberben királyi biztosként ünnepélyes keretek között lerakta a Miklós utca végén az első csatornázási munkálatok alapkövét.

1817-1818

Politikai viták kereszttüzében anyósától megszerezte Debrecenben a későbbi nevén Bek-Degenfeld-Tisza palota telkét, amire a város is jogot formált, a színház számára.

Debrecen belvárosában, a mai Rózsa és a Zamenhof utcák között az egyik egyemeletes polgárházat lányai számára vásárolta meg egy vidéki nemesasszony 1799-ben. Szénási Zsuzsánna később a bérház városháza felőli szomszédos cívisházát is megvette 1817-ben. Miután azonban erre az ingatlanra a város is jogot formált, eladta azt vejének, Debrecen királyi biztosának, bökönyi téglási Bek Pálnak. Kínos helyzetbe került a város vezetése, egészen a helytartó tanácsig vitték az ügyet. Végül Bek tulajdonában maradt az eredetileg „teátrum fundus” (színháztelek) számára szánt terület. A királyi kamarás lebontatta az öreg házat és egyesítette a telket felesége, Bártzay Anna házas ingatlanával. Az egyemeletes új ház építését a Piac utca és a Rózsa utca felőli saroknál kezdték 1821-ben. Az utcai falak helyét maga Bek Pál jelölte ki, földmérő mérnök lévén. Ezzel az alappal meghatározta a tervezés alatt álló városháza helyzetét és a Rózsa utca szélességét is. A mai négyutcás telektömb egyharmadát kitevő új egyemeletes üzlet- és bérház egyik boltjában Svetits Mátyás „fűszerszámos kereskedő” még „puskapor árulhatására” is kapott engedélyt. A háztömb befejezése özvegyére maradt. 1833-35 között Bekő Alber építőmester építette fel „nagy négy szegre, több lakóhelyekkel, boltokkal …, emeletre és cserép fedélre” a bérháztömböt. Az emelet több helyiségét, így az erkélyes „nagy kerek tánctermet” a kaszinó bérelte. A lakások egy részét az üzletek bérlői (pl.: Benyács Emil harisnyagyáros, Bészler Lajos gyógyszerész, Lobmayer József kereskedő, Kaderatz keresztély „czukrász”) lakták, de volt még „festész” és „kártyakészítő” is. A 46 szobát és 25 boltot magában foglaló épületben 1849 tavaszán a „forradalmi kormány” hadügyminisztériuma, majd orosz katonai kórház, -raktár, -iskola, -zenekar működött. A hadsereg után az emeleten a Császári és Királyi Főtörvényszék” foglalt helyet. Itt bérelte első helyiségeit a Zenede 1862-ben. A ház örököse gr. Degenfeld Imre (Bek Paulina férje) ekkoriban takaríttatta el a mögöttes tér utolsó épületét és bőkezű adomány ígéretével elérte, mégse itt épüljön a városi színház. Degenfeld Imre lánya, Ilona (gr. Tisza Kálmánné) az egyemeletes klasszicista Bek-házat kétemeletes eklektikus Tisza-palotává alakította. Az építtető tulajdonos „D” „I” és „T” névjelét a főkapu kovácsoltvas rácsa ma is őrzi. Az üzletek bérlői továbbra is ott maradtak. A Dósa nádor tér felé eső épületrészben a Király-féle vendéglő üzemelt. A XX. század első felére a Magyar Államvasutak üzletvezetősége szinte az egész ház bérleti jogát megszerezte mind máig.

1817-1822 és 1825-1827

között Debrecen királyi biztosa. Ebben az időszakban kezdett hozzá a szennyvíz és csatornázás, valamint az ivóvízellátás biztosításához szükséges műszaki feladatok elvégzéséhez. Debreceni polgár lett, miután kőházat épített a városban.
Tokajban komoly szőlőgazdálkodása volt 8,6 hektáron. Ezen a birtokán látta vendégül Chumberland angol herceget és Ferdinánd főherceget is. A két vendég ellátogatott a téglási birtokra is. Ekkorra marháinak száma ezres nagyságú, a legnagyobb marhakereskedelemmel bírt.
Engedélyezte a debreceni Református kollégiumnak, hogy diákjai Kerekes Ferenc professzor kíséretében meglátogassák a téglási üvegházat és az angolkertet, ahová az évek során értékes növényritkaságokat telepített. A diákok harminc éven át jártak ki Téglásra, amíg a kollégium fűvészkertje nem létesült.

1824-ben

már császári és királyi tanácsos.

1825-ben

Párizsban járt – egy levél tanulsága szerint.

1826

Családi kriptát építtetett Tégláson Povolni Ferenc építőmesterrel.

A kriptába 11 főtt temettek. Az 1960-as évek végén exhumálás történt, a maradványokat rézkoporsókba tették, elföldelték és egy jelzés nélküli obeliszket állítottak fel. A kriptát elbontották. 1997 őszén újratemetésre került sor a téglási temetőben, más exhumált Degenfeldekkel együtt. Bölcskei Gusztáv püspök közreműködésével 1998-ban szentelték meg a síremléket.

Ebből az időből fennmaradt a bályoki udvarházának alaphomlokzati rajza. Ez az a ház, ahova Amália lánya férjével, gr. Osdalai Kun Gergellyel költözött.

1827

Bek Pál a város tiszteletéül a „Polgárságul szóló Levelet” halálos ágyánál kapta meg Fáy János polgármestertől.
Halála előtt, hogy sürgesse a város vízvezetékkel való ellátását, 1000 forintot adományozott. Szívszélhűdés okozta halálát 69 éves korában. Felesége birtokaival együtt örökségül 11 ezer hold föld és 9 falu maradt két lányára.

Bek Pál neve három változattal fordul elő az iratokon: Beck, Bekk, Bek. Kardos Albert történetkutató szerint a nemességadományozó királyi oklevél Bek névre szól. A történetíró ezzel a névváltozattal említi Bek Pált. Ezt a változatot használjuk mi is ezen a honlapon. /szerk./

Bek Pálnak köszönhető Téglás mezőváros sakktáblás, mérnöki elrendezésű város formája 1800 után. Rá hivatkozik az 1892. évi szépítészeti szabályrendelet: „mint a mezőváros földesura által rendezve lettek az utcák s azok iránya és szélessége a mai napig sem hagy hátra kívánni valót, mert a lakosságnak a szép és csinos iránt most is hajlama van.”

Bek Pál, Debrecen város királyi biztosa tevékenységéről

Bek kinevezése 1817-ben történt, hivatalát 1827. április 2-ig, vagyis haláláig viselte. Első intézkedő levelét 1817. június 17-én írta a Magisztrátusnak az árendában lévő sámsoni Csapszékkel kapcsolatosan. Németül és latinul írt és beszélt. Földmérői tudását és tapasztalatát alkalmazta Debrecen mindenirányú fejlesztésénél. Munkájában szakszerű, következetes, célratörő, ugyanakkor kompromisszumra törekvő volt, a város érdekében. Amikor Debrecen városa megbarátkozott személyével és tevékenységével, akkor a városháza építésének képviseletére kérték fel. Bek Pál királyi biztossága alatt, mint földmérő és mérnök igen fontos és szakszerű tevékenységet végzett a város javára – telkek és árkok kimérése, szennycsatorna tervezése és kivitelezése. A Debrecen tulajdonát képező erdők feltérképezését is szorgalmazta. Megterveztette, hogy a Paptavánál lévő kanálist a nagy Mester utcára vigyék el, a Bika akolnál lévő vizesárokhoz.
Beknek Debrecenhez való jóakaratát nem vonta kétségbe senki, ennek ellenére a Magisztrátus kezdeményezésére a királyi biztos által Debrecen Piacz utcán építendő házához szükséges összes körülményt a Magisztrátus képviselőinek jelenlétében felmérette. Az iratokból az tűnik ki, hogy Debrecen város, ha nem is tudta megakadályozni, de késleltette a Bek-ház (később Degenfeld-Tisza palota) építkezését.

Forrás: Dr. Várkonyi Tibor: Családtörténet Határok Nélkül
http://heraldikakiado.hu/konyvek/csalad-tortenet-hatarok-nelkul.htm
A könyv Bek Pál és Bárczay Anna teljes ősfáját tartalmazza több mint tízezer őssel.

Bek térképek

Bekk Pál Hajdúböszörmény térképe